Toyota Prius - tartósteszt II.
2009. 02. 01.
A teszt pörög, a km-k gyűlnek.
Km. óra állása: 5000 km
Autópálya-országút-város.
Már csak a versenypálya hiányzik a repertoárból, de lássuk be, nem muszáj minden olyan járművet pályára vinni, amiben motor van.
Szóval az elmúlt időszak jelentős részét autópályán tette meg a hibrid.
Ha valaki nem akar sokat olvasni, annak csak röviden, nem a Prius terepe.
Betartva a 130-as limitet 6,5 l fogyott 100 km-ként. Az autópályán persze be volt kapcsolva a tempomat - ha már beszerelték a dolgos japán kezek - , ami ijesztő hangokat préselt ki a motorból az emelkedőkre történő felkapaszkodások alkalmával. Amúgy nagyon kényelmes a hosszú utakon nyakba tett lábakkal utazni, és nem mozdulatlan jobb lábbal tartani a gázpedált.
120 km/h-val való haladáskor a tankból érezhetően - és mérhetően - kevesebb fogyott, 5,7 l.
A műértő közönség felhördül, ki megy 120-szal az autópályán?
M1, Budapest irányába, sötétedés után, esőben poroszkáltam a külső sávban 120-szal. Előttem kamion még lassabban. Bal tükör, üres, gázadás, index, előzés.
A kamion felénél járva beesik mögém honfitársunk, már messziről villogtatva, tünés az útból. Gondoltam satuzok egyett és visszasorolok a kamion mögé :-)))), végül úgy döntöttem, befejezem az előzést.
Villantós kolléga, miután eltűntem a képből vissza is gyorsított volna a 100 000 Ft-os sebességre, ha...
... ha nem lett volna a belső sávban egy 10+ km hosszú autókígyó, ami folyamatos lassulás mellett elérte a szédítő 80 km/h-s sebességet.
Ezt ugyan csak sejtem, mivel én maradtam a külső sávban araszoló kamionok között és a nagy testvérekkel vonatozva 90-nel "robogtunk" el a belső sávban "száguldozó" autók mellett.
Szóval a kérdésre a válasz, a villantósok biztos nem.
Országúton már sokkal használhatóbb a Prius. A 90-110 közötti sebességtartományban csendes, a motor nem erőlködik, a fogyasztás pedig 5,5 liter körül alakul.
Város.
Dohány utca. Egyirányú, kétoldalt parkoló autók, előttem biciklis, majdnem az úttest közepén. Elég jól nyomja, megyünk vagy 28-cal.
Néhány 100 méter után valami miatt hátrapillant és megdöbbenve tapasztalja, mögötte osonkodik egy autó. Gyorsan lehúzódik és én előzhetek.
A némasági mutatvány eddigi felső sebességhatára 60-nál húzódik. Benzinmotorral a kellő lendületet megszerezve, a gép átvált elektromos módra és szagtalan-zajtalan módon suhanunk a célunk felé.
Ha álló helyzetből akarunk elektromos üzemmódban elindulni és gyorsulni, nagy önuralomra és rengeteg türelmes autós partnerre lesz szükség.
Egyik este egy kihalt útszakaszon kipróbáltam, végtelenül finom gázkezeléssel és minimális gyorsulással 45-ig lehetett feltornászni a sebességet a benzinmotor segítsége nélkül.
A legutóbbi tankolás óta csak városban futott a Prius. A kompjúter szerint 5,2 l-es átlagfogyasztással. Ez nem olyan rossz, de messze van még a gyári adatoktól (amik természetesen túlzó módon idealizálják a fogyasztást, és nem csak ennél a típusnál).
Egyetlen reményem a felmelegedés. Na nem a globális, csak a már megszokott tavaszi. Akkor lekerülnek a téli gumik és a belső tér fűtésére sem kell igénybe venni a benzin motor hőjét.
Apropó, fűtés!
Reggelente érdemes 16 fokra állítani a fűtést. Ez persze nem sok, de ha kint -5 van, az már 21 fokos különbség. Az alacsony hőmérséklet azért jó, mert 1,5-2 km megtétele után már nem érzi szükségét állóhelyben járatni az autónak a benzin motort és nem pöfékelünk fölöslegesen a piros lámpánál. Az idő és a távolság előrehaladtával fokozatosan emelhetjük a hőmérsékletet, mivel a motor elég hőt termel.
Amikor az egyik ismerősöm meghallotta ezt az apró játékot a hőmérséklettel, felháborodott, hogy milyen kényelmetlenségeket kell kiállnia az embernek, ha spórolni akar néhány csepp üzemanyagot.
A hőfokszabályzó gombok a bal hüvelykujjnál találhatók. Kb. 3 cm-t mozdul oda-vissza az ember ujja. Mindenki eldöntheti, ez mekkora fáradság és kényelmetlenség.
Az induló 16 fokra pedig még egyetlen utasom sem panaszkodott.
Ez talán annak volt betudható, hogy télen viszonylag kevés ember öltözködik lengén. Még a kocsiba beszállva sem dobálják le magukról a ruhát (ezt néhány utasomnál kifejezetten sajnáltam, de ez részletkérdés, és egy másik bejegyzéshez illő téma).
Az autó belseje masszív hatást kelt, a vakondgatyás utakon sem zörög, az autó finoman siklik át a tél által megviselt utakon.
(A Kisvakond című rajzfilmben a vakond kertésznadrágja igen toldozott-foltozott volt/van, hasonlóan a főváros útjaihoz, amin vidáman pattogunk nap, mint nap.)
Folyt. köv.
(padlofek.hu)
