Autó-gyalogos-zebra

2008. 07. 21.

Autó-gyalogos-zebra Kezdjük egy kis alapozással.
Mi az a sok párhuzamos fehér sáv az úton, aminek a közkeletű neve "zebra"?
Mérnöki precizitással megáldott graffitisek alkotása. Egy válasznak nem rossz.
Az autósok bosszantására felfestett útburkolati jel, mellyel gonosz törvényhozók próbálják megnehezíteni az amúgy sem könnyű közlekedésüket. Közeledünk, de nem az igazi.

A "zebra" definíciója:
Autó-gyalogos-zebra "Kijelölt gyalogosátkelőhely": a tábla azt jelzi, hogy az úttestet a táblánál útburkolati jellel kijelölt gyalogosátkelőhely keresztezi.

A gyalogosok "szemszögéből":
"A gyalogos az úttestre akkor léphet, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről. Az úttestre váratlanul nem léphet, köteles az úttesten késedelem nélkül átmenni és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja vagy megtévesztheti.
A kijelölt gyalogosátkelőhelyen áthaladó gyalogosnak a járművekkel szemben elsőbbsége van. Ugyancsak elsőbbsége van - kijelölt gyalogosátkelőhely hiányában is - az útkereszteződésnél áthaladó gyalogosnak azokkal a járművekkel szemben, amelyek arra az útra kanyarodnak be, amelyen a gyalogos áthalad. A megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművekkel szemben azonban a gyalogosnak elsőbbsége ezeken a helyeken sincs."

Az autósok "szemszögéből":
"Magatartás a gyalogosokkal szemben
Kijelölt gyalogosátkelőhelyen a járművel a gyalogosnak elsőbbséget kell adni.
Útkereszteződésnél a bekanyarodó járművel - kijelölt gyalogosátkelőhely hiányában is - elsőbbséget kell adni a gyalogosnak, ha azon az úttesten halad át, amelyre a jármű bekanyarodik.
Azt a helyet, ahol (...) a gyalogosnak elsőbbsége van, járművel csak fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel szabad megközelíteni úgy, hogy a vezető elsőbbségadási kötelezettségének - a szükséghez képest megállással is - eleget tudjon tenni, és e kötelezettségének teljesítése tekintetében a gyalogosokat a jármű sebességével ne tévessze meg.
A kijelölt gyalogosátkelőhely előtt megálló vagy forgalmi okból álló jármű mellett meg kell állni és továbbhaladni akkor szabad, ha a vezető meggyőződött arról, hogy azt a gyalogosok elsőbbségének a megsértése nélkül megteheti.

A vezetőnek fokozottan ügyelnie kell az úttesten:
a) villamos megállóhelynél levő járdasziget és az ahhoz közelebb eső járda között áthaladó gyalogosok, továbbá
b) egyedül vagy csoportosan haladó (áthaladó) gyermekek, illetőleg koruk, testi fogyatékosságuk vagy más ok miatt saját biztonságukra ügyelni felismerhetően nem képes személyek biztonságának a megóvására."

1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól

A fenti definícióba egy újabb ismeretlen került, a gyalogos.
Egy olyan élőlény, aki Magyarországon 2008. július 21-én még/már(?) nem értelmezhető fogalom a közlekedés elemzése során.
Aki nem autóban (figyelem, kizárólag az autó számít!) halad az úticélja felé, az nem is közlekedik, csak vegetál halandó porhüvelyében. Érdemtelen arra, hogy bármilyen szempontból figyelembe vegyék az össznépi játékban.

Van még egy probléma ez önerejéből mozgó egyeddel, láthatatlan!
Ezt ugyan magam sem akartam elhinni, de tettem egy nem túlzottan tudományos, de egészen kézenfekvő próbát.
Autómmal elindultam A-ból B-be Budapesten belül. Probléma nélkül eljutottam a célomhoz. Ahol járt az elsőbbség, megkaptam. Ha sávot akartam váltani, beengedtek. A kereszteződéseknél is átengedtek, ha nem is elsőre, de rövid időn belül. A célnál pedig türelmesen megvárták, míg jobbra hátra a járda mellé leparkoltam. Eddig minden rendben volt. A közlekedési morált egész tűrhetőnek értékeltem útközben.

Következő feladat: átjutni az utca túloldalára.
Mivel útba esett, elsétáltam a következő zebráig és vártam az autófolyam megszakadását. Szerencsére egyirányú volt az utca, így csak az egyik irányba kellett figyelnem (a szabálytalan biciklisekre most nem térek ki).
Az autók csak jöttek, lassítás nélkül. Lehet, hogy gyengének és határozatlannak látszom, gondoltam és tettem egy lépést. Így most már nem a járdán, hanem az úttest szélén álltam, lábammal a "zebrát" tapodva.
Az autók mozgásán ez mit sem változtatott.
Hmm, talán még egy lépés. Meg is volt, így már a legszűklátókörűbb autóvezetőnek is belelógok a látómezőjébe. Hittem én, de nem!
A következő lépéssel már egészen közel kerültem a "zebra" képzeletbeli felezővonalához. És ekkor valami megváltozott a közeledő autók mozgásában. Szépen sorban elkezdtek kikerülni.
Háát, legalább nem vagyok láthatatlan, ez is valami. Ja nem, csak egy gödröcskét kerülgettek.
És egyszer csak lassít egy autó és int, mehetsz! No nem nekem, hanem a keresztutcában várakozó másik autónak. Mindegy, ajándék lónak... sipirc át a túloldalra!

XXI. századi lovas nemzet vagyunk, autóinkba egész ménesek vannak befogva és lenézzük azokat, akiknek lába érinti a földet. Még akkor is, ha épp most szállt ki a világ legnemesebb fogatának kormánya mögül.

Még valami.
A törvényhozóink ne új törvényekkel akarjanak érvényt szerezni pl. a gyalogosok elsőbbségének (az autós lassítson le gyökkettőre és kapcsolja be a vészvillogót minden zebra előtt 58,4 méterrel; stb.), hanem a létezőket tartattassák be.
Jók azok úgy, ahogy vannak, csak nem látszanak ki a kupac alól, mert mindenki lesz@arja őket.

Valid XHTML 1.0 Transitional Valid CSS!